Szenátorok és képviselők találkoztak a Lengyel Elektronikus Kommunikációs Kamara és a helyi televíziók képviselőivel 2023. július 5-én Lengyelországban. A helyi televíziók helyzetéről és finanszírozásukról szóló találkozón szinte az összes helyi televízió képviseltette magát, és beszéltek a problémáikról, a helyzetükről és arról, hogy mit szeretnének valójában csinálni, és hol ütköznek akadályokba.
Az ülésen médiapiaci szakértők, a helyi televíziók képviselői és politikusok vettek részt, köztük az Országgyűlés Digitalizálási, Innovációs és Modern Technológiai Bizottságának, az Országgyűlés Kulturális és Médiabizottságának, a Szenátus Kulturális és Médiabizottságának, valamint a Szenátus Kis- és Középvállalkozási Csoportjának képviselői. A találkozó célja az volt, hogy összefoglalják az elhangzottakat és meghatározzák a helyi televíziók finanszírozásával kapcsolatos kulcsfontosságú javaslatokat.
„A helyi televíziók a helyi demokrácia elengedhetetlen elemei, feltétele a gazdaság és a vállalkozói szellem fejlődésének, az önkormányzatok eredményes működésének és a civil szervezetek tevékenységének. Támogatják az oktatás, a sport, a kultúra és a művészet fejlesztését városaikban és régióikban. Ők igazi misszionáriusok.” – olvasható a szenátusi vita szervezőjének honlapján.
„A kábeltelevíziók több mint 30 éves története a lengyel szabadság története. A független tévéállomások 1989 óta létesülése és fejlesztése az információtovábbítás decentralizációját eredményezte, ami egyben bizonyítéka a cenzúra bukásának és a demokrácia születésének Lengyelországban. Ma tehát az a feladatunk és kötelességünk, hogy megmentsük a kábelszolgáltatókat és a helyi televíziókat.”– mondta Adam Szejnfeld szenátor a lengyel kábeltelevíziók helyzetével foglalkozó sajtótájékoztatón a szenátusban.
A helyi televíziók az 1990-es évek elején kezdtek létesülni a kialakulóban lévő kábelpiaccal együtt, amikor még nem volt médiatörvény, és csak a TVP sugárzott lengyelül. Helyi vezetők – humán értelmiségiek és mérnökök – szervezték őket. Ezeket az üzemeltetők finanszírozták. Napjainkban a „kábeltelevízió” elterjedt kifejezés a szolgáltatói hálózatokra és a helyi műsorokra egyaránt.
A helyi televíziók programjai nagyon sokrétűek, de mindegyiküknél a legfontosabb a helyi téma. A műsort szinte teljes egészében maguk készítik, címzettjei a településük, térségük lakói. A premier adások heti egy órától napi több óráig tartanak.
Egészen a közelmúltig a helyi tévék kínálatát korlátozta azon kábelhálózatok köre, amelyekben terjesztik az adásokat. Ma már a legtöbben az interneten is elérhetővé teszik a programjukat, ami megszünteti ezeket a korlátozásokat. A nézőszámot elsősorban a helyi lakosság létszáma, a kínált műsor minősége, népszerűsítése és a műsorszolgáltató tevékenysége határozza meg. És bolygó minden részéről vannak látogatóik, akiket szétszórt ugyan a sorsuk, de kíváncsiak szülővárosuk eseményeire.
A helyi műsorszolgáltatóknak a reklámpiacon mindig is nehéz dolga volt. A nagy, országos állomásokkal versenyezve már a rajtnál rosszabb helyzetben voltak. Ezt tovább rontotta a világjárvány, amely erősen érintette a reklámpiacot. Ehhez jön még a drága üzemeltetés, a produkciók gyártási költsége, főleg az internetes portálokkal vagy a rádióval szemben. A költségek pedig folyamatosan emelkednek. Ezért a helyi állomások aggódva tekintenek a jövőbe. Ennek ellenére meg akarják mutatni mindazt, ami nézőik környezetében történik, ami nem jut el az országos médiához.
A legnagyobb helyi televíziót közel 350 ezren nézik, a legkisebbet pedig 7,5 ezren. Összesen 5 millió 200 000 15 éves és annál idősebb lengyel vallja be, hogy nézi a helyi televíziót. Ezeket az adatokat a Nemzeti Médiaintézet a 2022-ben és 2023-ban közel 80 ezres mintán készült interjúk alapján közli. Együtt valóban jelentős nézettséggel bírnak!
A helyi televíziókat gyakran “jó hírtelevízióknak” nevezik, mert elősegítik az aktivitást és a kreativitást. Helyi kérdéseket, önkormányzati tevékenységet, gyermek-, ifjúsági és helyi művészek alkotásait, sportolók küzdelmeit mutatják be, olyanokat, amelyek az országos médiában soha nem láthatók.
A találkozót megelőző sajtótájékoztatón, és az egyeztetések után sokat elmondták véleményüket, a megoldásokkal kapcsolatos javaslataikat.
„A helyi sajtó és televízió nagyon nehéz időszakon megy keresztül – anyagi és politikai okokból egyaránt. Ma ennek a miliőnek a posztulátumait szeretnénk meghallgatni” – hangsúlyozta Barbara Zdrojewska szenátor, a Kulturális és Médiabizottság elnöke.
„Nehéz elképzelni egy demokratikus államot és civil társadalmat független, ingyenes kábeltelevíziós adások nélkül.” – mondta Adam Szejnfeld szenátor, a szenátus kis- és középvállalkozási bizottságának elnöke.
„A kábeltévé szükséges mind a helyi demokrácia, mind a demokrácia fejlődéséhez általában” – hangoztatta Iwona Śledzińska-Katarasińska, a lengyel parlament képviselője.
„A közmissziós alapnak – amely ma több mint 3 milliárd zlotynyi, és a kormányzati média kapja – valóban társadalmi és független médiát kell biztosítania” – érvelt Jan Grabiec parlamenti képviselő.
„Két célunk van. Az első a média függetlenségének és szabadságának fenntartása, a második pedig a közfeladat finanszírozása. Ez azt jelenti, hogy véleményem szerint ez egy különálló, független alap legyen, amelybe különféle forrásokból folyna be a pénz” – mondta Szejnfeld Ádám KO-szenátor, a rendezvény társszervezője.
Ezt a forrást az elfogadott kritériumok szerint osztanák szét. Egyfajta normatív támogatásként.
Különféle ötletek vannak ennek a zsákutcának a megoldására. Egyesek támogatást javasolnak a szerkesztőség munkatársai számára. Mások a Telewizja Polskának az állami költségvetésből vagy az előfizetési díjból évente kapott pénz egy részének az átcsoportosítását javasolták. Számos különböző támogatási mechanizmus működik már Európa országaiban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában a helyi televíziók számára.
„Nyugat-Európa fejlett demokráciái támogatják a helyi tévéállomásokat” – mondta Eligiusz Komarowski, a párton kívüli önkormányzatok képviselője a Szejm előtt tartott sajtótájékoztatón. – „A helyi média állt a legközelebb a járvánnyal kapcsolatos kérdésekhez, és a települések vagy vidékek szemszögéből tájékoztatott azokról. Hasonló volt a helyzet a helyi közösségek tevékenységével az ukrajnai háború elől menekülő menekültekkel kapcsolatban.” – jegyezte meg. Eligiusz Komarowski kijelentette, hogy a helyi televízióknak az előfizetési díjból, valamint a Telewizja Polskának jelenleg folyó támogatásból kell kivenniük a rájuk eső részt.
Az összegzésben elhangzott, hogy a médiatörvény módosítása is szükséges a helyi televíziók folyamatos működésének biztosításához. 1990 óta a „helyi televízió” fogalmát nem vezették be a lengyel jogszabályokba, és a helyi televíziókat a legnagyobb nemzetközi társaságokkal vagy a köztelevízióval analóg módon kezelik.
Forrás:
Fotó: https://waszemedia.pl/ratujmy-telewizje-lokalne/
asta24.pl
https://www.asta24.pl/2023/07/07/ratujmy-telewizje-lokalne-podsumowanie-senackiej-debaty
Ratujmy Telewizje Lokalne
https://www.ratujmytelewizjelokalne.pl/
Kurier Nakielski
https://kurier-nakielski.pl/ratujmy-telewizje-lokalne/
PIKE
https://www.pike.org.pl/category/news/
SAT Kurier
https://satkurier.pl/news/229346/pike-z-akcja-ratujmy-telewizje-lokalne.html
Bezpartyjni Samorzadowcy