Azt mutatja meg az új debreceni film, amit csak a madár lát – videóval

Debrecen – Érintetlen őslápok, szabályozatlan folyószakaszok, a Tisza-tó rejtett világa; gyönyörű filmet készített a Debrecen Televízió.

Magyarország számos olyan helyet rejt, amely a nyilvánosságtól elzártan őrzi annak az ősi tájnak a maradványát, amely egykor jellemezte a Kárpát-medencét. Érintetlen, zavartalan helyszínek, amelyek csak a szakértők és a terület őrzői előtt nyílnak meg. Kelet-Magyarország hat ilyen lenyűgöző helyére viszi el a nézőket a Debrecen Televízió új, Amit csak a madár lát című kétrészes ismeretterjesztő filmje.

A filmhez a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az úgynevezett kulturális tao révén nyújtott anyagi támogatást, a források nagy részét azonban a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján nyerte el a televízió.

„A Médiatanács pályázatain hatalmas, legalább hússzoros a túljelentkezés. Igaz ez a Kollányi Ágostonról elnevezett ismeretterjesztő filmes pályázatra is, épp ezért igyekszünk olyan témákkal előállni, melyek egyediek, különlegesek” – meséli Széles Tamás, a film rendezője, ötletgazdája. „Úgy tíz éve forgatott a Debrecen Televízió stábja a Tisza-tónál, s egy olyan helyre vitték be a kollégáimat, ahová látogatók, turisták nem mehetnek be. Lenyűgöző képeket készítettek. Ezért gondoltam azt, hogy ebből akár filmet is lehetne forgatni. ”

A DTV azt vállalta a pályázatában, hogy az egész országban forgatnak érintetlen területekről, a bíráló bizottság azonban azt javasolta, hogy először Kelet-Magyarországot térképezzék fel. A stáb nyártól ősz végéig hat helyszínen forgatott. A Bátorligeti őslápon, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn. A Nyírjestónál, mely egy több mint 11 ezer éves maradvány az utolsó jégkorszakból. Az Öreg-Túrnál, amit Magyarország egyik legszebb szelíd-vad folyójaként emlegetnek. A Berettyó folyó mezőtúri szakaszán, ahol a gátak felszámolásával sikerült egy olyan, közel 30 kilométeres szakaszt létrehozni, ahol a víz szabad mozgásával visszaállították az egykori természetes élővilágot. A Bihari-síkon, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberi néhány éve egy rendhagyó programot indítottak el. Egy olyan, a múltat idéző bihari tájképet kívántak újra életre hívni, ami a folyószabályozások előtt jellemezte a vidéket. Tették ezt sikerrel. Végül a Tisza-tó rejtett világát fedezte fel a stáb.

„Mindegyik helyszín gyönyörű, és egészen elképesztő élmény volt minden forgatás” – ezt már Vida Gyula szerkesztő mondja. „Számomra mégis a Tisza-tó volt a legkülönlegesebb. Soha nem gondoltam volna, hogy a tónak ennyi arca van, érintetlen vadvízi dzsungelekben is jártunk. Olyan volt, mintha nem is Magyarországon lennénk”.

A szerkesztőtől megtudtuk, hogy különleges képi világot szerettek volna megteremteni. A forgatásokon egy Canon C300-as kamerát használtak különböző optikákkal. A szakemberek azt mondják, hogy ez egy olyan hibrid eszköz, mely a fényképezőgép képi világát hozza mozgóképen.

„Emellett sokszor használtunk drónt a felvételekhez. Egyrészt ez a koncepció része volt, hiszen így a madarak szemszögéből mutathatjuk be ezeket a tájakat, másrészt pedig voltak olyan területek - például a Bátorligeti őslápon -, ahová mi nem tudtunk bejutni, csak a drón. Aggódott is érte a technikus kolléga” – mesélte a szerkesztő.

A forgatást kéthónapos utómunka követte, hogy a film készítői minél inkább át tudják adni a látottakat és a helyszínen szerzett ismereteket.

„Korábban a filmjeinkben nem vagy csak ritkán alkalmazott megoldásokkal is éltünk ennél az ismeretterjesztő filmnél. Az animátorok adatokat írnak ki a képernyőre például a vízmélységről vagy a fajgazdagságról, emellett animációk segítenek az ismeretek átadásában. Egy ismeretterjesztő filmnek ugyanis nem csupán az a célja, hogy a nézők gyönyörködjenek a látványban, hanem hogy új tudásra is szert tehessenek. Úgy vélem, ez a film ilyen, így iskolákban, földrajzórákon is sokat segíthet a pedagógusoknak” – mondja Széles Tamás.

A rendező hozzátette, a filmben megszólaló szakértők is nagyon érthetően, természetesen mondják el az egyes helyszínek jellegzetességeit, látszik rajtuk, hogy szenvedélyük a munkájuk.

A filmen Széles Tamás rendező mellett forgatókönyvíróként és szerkesztőként dolgozott Vida Gyula, vezető operatőrként Renyó Norbert, operatőrként Török János és Lakatos János, technikusként Lakatos József és Fényi Csaba. A vágó, színkorrektor és zenei szerkesztő Papp Ferenc volt, a hangmérnök Csengeri László. Az animációkért Kovács Kálmán felelt. A film elkészültét gyártásvezetőként Bogár Tibor, narrátorként Sipos Ferenc, IT munkatársként pedig Czobor István segítette.

Mivel az Amit csak a madár lát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja révén készült el, a filmet először a közmédia mutatja be. Várhatóan tavasszal szerveznek egy debreceni bemutatót is, később pedig a Debrecen Televízió is műsorára tűzi az alkotást.