Azt mutatja meg az új debreceni film, amit csak a madár lát – videóval

Azt mutatja meg az új debreceni film, amit csak a madár lát – videóval

Debrecen – Érintetlen őslápok, szabályozatlan folyószakaszok, a Tisza-tó rejtett világa; gyönyörű filmet készített a Debrecen Televízió.

Magyarország számos olyan helyet rejt, amely a nyilvánosságtól elzártan őrzi annak az ősi tájnak a maradványát, amely egykor jellemezte a Kárpát-medencét. Érintetlen, zavartalan helyszínek, amelyek csak a szakértők és a terület őrzői előtt nyílnak meg. Kelet-Magyarország hat ilyen lenyűgöző helyére viszi el a nézőket a Debrecen Televízió új, Amit csak a madár lát című kétrészes ismeretterjesztő filmje.

A filmhez a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az úgynevezett kulturális tao révén nyújtott anyagi támogatást, a források nagy részét azonban a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján nyerte el a televízió.

„A Médiatanács pályázatain hatalmas, legalább hússzoros a túljelentkezés. Igaz ez a Kollányi Ágostonról elnevezett ismeretterjesztő filmes pályázatra is, épp ezért igyekszünk olyan témákkal előállni, melyek egyediek, különlegesek” – meséli Széles Tamás, a film rendezője, ötletgazdája. „Úgy tíz éve forgatott a Debrecen Televízió stábja a Tisza-tónál, s egy olyan helyre vitték be a kollégáimat, ahová látogatók, turisták nem mehetnek be. Lenyűgöző képeket készítettek. Ezért gondoltam azt, hogy ebből akár filmet is lehetne forgatni. ”


A DTV azt vállalta a pályázatában, hogy az egész országban forgatnak érintetlen területekről, a bíráló bizottság azonban azt javasolta, hogy először Kelet-Magyarországot térképezzék fel. A stáb nyártól ősz végéig hat helyszínen forgatott. A Bátorligeti őslápon, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn. A Nyírjestónál, mely egy több mint 11 ezer éves maradvány az utolsó jégkorszakból. Az Öreg-Túrnál, amit Magyarország egyik legszebb szelíd-vad folyójaként emlegetnek. A Berettyó folyó mezőtúri szakaszán, ahol a gátak felszámolásával sikerült egy olyan, közel 30 kilométeres szakaszt létrehozni, ahol a víz szabad mozgásával visszaállították az egykori természetes élővilágot. A Bihari-síkon, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberi néhány éve egy rendhagyó programot indítottak el. Egy olyan, a múltat idéző bihari tájképet kívántak újra életre hívni, ami a folyószabályozások előtt jellemezte a vidéket. Tették ezt sikerrel. Végül a Tisza-tó rejtett világát fedezte fel a stáb.

amitcsakmadar„Mindegyik helyszín gyönyörű, és egészen elképesztő élmény volt minden forgatás” – ezt már Vida Gyula szerkesztő mondja. „Számomra mégis a Tisza-tó volt a legkülönlegesebb. Soha nem gondoltam volna, hogy a tónak ennyi arca van, érintetlen vadvízi dzsungelekben is jártunk. Olyan volt, mintha nem is Magyarországon lennénk”.

A szerkesztőtől megtudtuk, hogy különleges képi világot szerettek volna megteremteni. A forgatásokon egy Canon C300-as kamerát használtak különböző optikákkal. A szakemberek azt mondják, hogy ez egy olyan hibrid eszköz, mely a fényképezőgép képi világát hozza mozgóképen.

amitcsakmadar3„Emellett sokszor használtunk drónt a felvételekhez. Egyrészt ez a koncepció része volt, hiszen így a madarak szemszögéből mutathatjuk be ezeket a tájakat, másrészt pedig voltak olyan területek - például a Bátorligeti őslápon -, ahová mi nem tudtunk bejutni, csak a drón. Aggódott is érte a technikus kolléga” – mesélte a szerkesztő.

A forgatást kéthónapos utómunka követte, hogy a film készítői minél inkább át tudják adni a látottakat és a helyszínen szerzett ismereteket.

amitanim„Korábban a filmjeinkben nem vagy csak ritkán alkalmazott megoldásokkal is éltünk ennél az ismeretterjesztő filmnél. Az animátorok adatokat írnak ki a képernyőre például a vízmélységről vagy a fajgazdagságról, emellett animációk segítenek az ismeretek átadásában. Egy ismeretterjesztő filmnek ugyanis nem csupán az a célja, hogy a nézők gyönyörködjenek a látványban, hanem hogy új tudásra is szert tehessenek. Úgy vélem, ez a film ilyen, így iskolákban, földrajzórákon is sokat segíthet a pedagógusoknak” – mondja Széles Tamás.

amitanim2A rendező hozzátette, a filmben megszólaló szakértők is nagyon érthetően, természetesen mondják el az egyes helyszínek jellegzetességeit, látszik rajtuk, hogy szenvedélyük a munkájuk.

A filmen Széles Tamás rendező mellett forgatókönyvíróként és szerkesztőként dolgozott Vida Gyula, vezető operatőrként Renyó Norbert, operatőrként Török János és Lakatos János, technikusként Lakatos József és Fényi Csaba. A vágó, színkorrektor és zenei szerkesztő Papp Ferenc volt, a hangmérnök Csengeri László. Az animációkért Kovács Kálmán felelt. A film elkészültét gyártásvezetőként Bogár Tibor, narrátorként Sipos Ferenc, IT munkatársként pedig Czobor István segítette.

Mivel az Amit csak a madár lát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja révén készült el, a filmet először a közmédia mutatja be. Várhatóan tavasszal szerveznek egy debreceni bemutatót is, később pedig a Debrecen Televízió is műsorára tűzi az alkotást.

Elnökség

Petzke Ferenc
Petzke Ferenc alelnök
Frauenhoffer Márta
Frauenhoffer Márta elnökségi tag
Seres Péter
Seres Péter elnökségi tag
Fischer Gábor
Fischer Gábor elnökségi tag
Szabó József
Szabó József elnökségi tag
Varga András
Varga András elnökségi tag

Facebook

Támogatás

A Működési költségek finanszírozása szakmai program megvalósítását 2022. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

A Működési költségek finanszírozása szakmai program megvalósítását 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

A Kortárs filmek vetítése szakmai program megvalósítását 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.