Friss hírek:

Azt mutatja meg az új debreceni film, amit csak a madár lát – videóval
Debrecen – Érintetlen őslápok, szabályozatlan folyószakaszok, a Tisza-tó rejtett világa; gyönyörű filmet készített a Debrecen Televízió.
Magyarország számos olyan helyet rejt, amely a nyilvánosságtól elzártan őrzi annak az ősi tájnak a maradványát, amely egykor jellemezte a Kárpát-medencét. Érintetlen, zavartalan helyszínek, amelyek csak a szakértők és a terület őrzői előtt nyílnak meg. Kelet-Magyarország hat ilyen lenyűgöző helyére viszi el a nézőket a Debrecen Televízió új, Amit csak a madár lát című kétrészes ismeretterjesztő filmje.
A filmhez a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az úgynevezett kulturális tao révén nyújtott anyagi támogatást, a források nagy részét azonban a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján nyerte el a televízió.
„A Médiatanács pályázatain hatalmas, legalább hússzoros a túljelentkezés. Igaz ez a Kollányi Ágostonról elnevezett ismeretterjesztő filmes pályázatra is, épp ezért igyekszünk olyan témákkal előállni, melyek egyediek, különlegesek” – meséli Széles Tamás, a film rendezője, ötletgazdája. „Úgy tíz éve forgatott a Debrecen Televízió stábja a Tisza-tónál, s egy olyan helyre vitték be a kollégáimat, ahová látogatók, turisták nem mehetnek be. Lenyűgöző képeket készítettek. Ezért gondoltam azt, hogy ebből akár filmet is lehetne forgatni. ”
A DTV azt vállalta a pályázatában, hogy az egész országban forgatnak érintetlen területekről, a bíráló bizottság azonban azt javasolta, hogy először Kelet-Magyarországot térképezzék fel. A stáb nyártól ősz végéig hat helyszínen forgatott. A Bátorligeti őslápon, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn. A Nyírjestónál, mely egy több mint 11 ezer éves maradvány az utolsó jégkorszakból. Az Öreg-Túrnál, amit Magyarország egyik legszebb szelíd-vad folyójaként emlegetnek. A Berettyó folyó mezőtúri szakaszán, ahol a gátak felszámolásával sikerült egy olyan, közel 30 kilométeres szakaszt létrehozni, ahol a víz szabad mozgásával visszaállították az egykori természetes élővilágot. A Bihari-síkon, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberi néhány éve egy rendhagyó programot indítottak el. Egy olyan, a múltat idéző bihari tájképet kívántak újra életre hívni, ami a folyószabályozások előtt jellemezte a vidéket. Tették ezt sikerrel. Végül a Tisza-tó rejtett világát fedezte fel a stáb.

A szerkesztőtől megtudtuk, hogy különleges képi világot szerettek volna megteremteni. A forgatásokon egy Canon C300-as kamerát használtak különböző optikákkal. A szakemberek azt mondják, hogy ez egy olyan hibrid eszköz, mely a fényképezőgép képi világát hozza mozgóképen.

A forgatást kéthónapos utómunka követte, hogy a film készítői minél inkább át tudják adni a látottakat és a helyszínen szerzett ismereteket.


A filmen Széles Tamás rendező mellett forgatókönyvíróként és szerkesztőként dolgozott Vida Gyula, vezető operatőrként Renyó Norbert, operatőrként Török János és Lakatos János, technikusként Lakatos József és Fényi Csaba. A vágó, színkorrektor és zenei szerkesztő Papp Ferenc volt, a hangmérnök Csengeri László. Az animációkért Kovács Kálmán felelt. A film elkészültét gyártásvezetőként Bogár Tibor, narrátorként Sipos Ferenc, IT munkatársként pedig Czobor István segítette.
Mivel az Amit csak a madár lát a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja révén készült el, a filmet először a közmédia mutatja be. Várhatóan tavasszal szerveznek egy debreceni bemutatót is, később pedig a Debrecen Televízió is műsorára tűzi az alkotást.
Elnökség







Friss hírek
Támogatás
A Működési költségek finanszírozása szakmai program megvalósítását 2022. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
A Működési költségek finanszírozása szakmai program megvalósítását 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
A Kortárs filmek vetítése szakmai program megvalósítását 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.