Gyakran ismételt kérdések és válaszok a választásokról

Kérdés: Mik a politikai reklám, közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám megkülönböztetésének főbb szempontjai? Válasz: A közlemények közös sajátossága, hogy azok reklámcélokat nem szolgálhatnak, azaz áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére sem közvetlen, sem közvetett módon nem irányulhatnak, azt nem segíthetik elő. A közérdekű közlemény közzétevője kizárólag állami vagy önkormányzati feladatot ellátó személy, illetve szervezet lehet, tartalmát illetően pedig követelmény, hogy egyértelműen meghatározott, konkrét közérdekű információra hívja fel a közönség figyelmét. A társadalmi célú reklám közzétevője bárki lehet (a gyakorlatban jellemzően társadalmi és civil szervezetek), közzétételére ellenszolgáltatás fejében is sor kerülhet, és valamilyen közérdekű célt (pl. környezetvédelem, valamilyen káros társadalmi jelenség elleni fellépésre ösztönző üzenet, vagy a tipikusnak mondható ún. ?1%-os? üzenetek is) kíván a közönség körében népszerűsíteni. Sem a közérdekű közlemény, sem a társadalmi célú reklám nem minősülhet politikai reklámnak, vagyis politikai párt, mozgalom népszerűsítését nem szolgálhatja.

Kérdés: Milyen műsorszám minősül politikai reklámnak?

Válasz: A politikai reklám a közérdekű közleménytől és a társadalmi célú reklámtól eltérően a politikai kérdésekben történő véleménynyilvánítást, a tájékoztatást kívánja elősegíteni, alapvető célja valamely politikai párt, mozgalom, vagy a Kormány, továbbá ezek tevékenységének népszerűsítése, támogatásuk elősegítése (ez akár megvalósulhat közvetett módon, más politikai szervezet kritikája, elítélése által). Tipikusan politikai reklámnak minősülnek az egyes politikusok, pártrendezvények népszerűsítéséről szóló üzenetek, de ? tartalmi kétségek esetén ? egy közlemény politikai reklám-jellegét erősíti meg, amennyiben az egy párt megrendelésére készült, és erről a tényről a közlemény végén egyértelműen tájékoztatják a közönséget. A politikai reklám megvalósulásához nem szükséges a párt támogatására, népszerűsítésére vonatkozó közvetlen felhívás, anélkül is politikai reklámként értékelendő a műsorszám, amennyiben hatásával egy párt tevékenységének, céljainak, a róla alkotott képnek a népszerűsítését szolgálja.

Kérdés: Milyen műsorszámnak minősül a Kormány megrendelésére készült, Magyarország jobban teljesít kampány?

Válasz: A politikai reklám definíciója szerint politikai reklám a kormány megrendelésére is készülhet, így ilyen típusú közleménynek minősülhet a Kormány tevékenységét népszerűsítő, a róla alkotott képet (pozitívan) befolyásolni képes közlemény is. A fentiekre tekintettel az említett szpot társadalmi célú reklám ? poltikai reklám besorolása nem egyértelmű.

Kérdés: Milyen segítséget nyújt a Médiatanács az egyes közlemények típusának meghatározásában?

Válasz: A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében - hatósági határozatában dönt arról, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e. A Médiatanács eljárásának díja jelenleg 20.000,- Ft.

Kérdés: Mik a politikai reklám közzétételének formai követelményei?

Válasz: A politikai reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra. A politikai reklámnak azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Politikai reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

Kérdés: Hogy alakul a médiaszolgáltató felelőssége a politikai reklám közzététele kapcsán?

Válasz: A médiaszabályozásban objektív felelősség érvényesül, azaz a médiaszolgáltatók az általuk közzétett tartalmakért felelősséggel tartoznak; mentesülési lehetőséget a törvény nem ismer. Ez alól egyetlen nevesített kivétel, hogy a politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a Ve.-ben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. Hangsúlyozni kell, hogy ettől függetlenül a közzététel formai követelményeiért (pl. nyitó- és záró főcím, megrendelő megnevezése) ugyanúgy a médiaszolgáltató felel, ez a felelősség azonban a politikai reklám esetleges jogsértő tartalmára nem terjed ki.

Kérdés: Mikor lehet politikai reklámot közzétenni?

Válasz: Választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. Kampányidőszak a választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Ez alól megszorításként rögzíti a törvény, hogy a szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni. A hivatkozott rendelkezésekből következően politikai reklám médiaszolgáltatásban a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napját megelőző napig tehető közzé.

Kérdés: Ki rendelheti meg a politikai reklámot?

Válasz: Politikai reklám közzétételét nyilvántartásba vett jelölő szervezet vagy független jelölt rendelheti meg. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

Kérdés: Terheli-e közzétételi kötelezettség a helyi és körzeti televíziókat a politikai reklámok tekintetében?

Válasz: Nem. Helyi és körzeti televíziók nem kötelesek, csupán jogosultak politikai reklámot közzétenni. Hangsúlyozni kell viszont, hogy a Ve. alapján a médiaszolgáltató a jelölő szervezetek és független jelöltek politikai reklámjait egyenlő feltételek mellett teheti közzé, tehát amennyiben egy jelölt, vagy jelölő szervezet reklámját közzéteszi, a többi jelölt vagy jelölő szervezet politikai reklámját is köteles ? egyenlő feltételek mellett ? közzétenni.

Kérdés: Milyen rendelkezéseket tartalmaz a Ve. a politikai reklámok helyi és körzeti televíziókban való közzétételével kapcsolatban?

Válasz: A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet és nem is fogadhat el. A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett ? különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára ? teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és független jelöltek politikai reklámjait. Az egyenlő feltételek biztosítása magában foglalja azt, hogy minden jelölt és jelölő szervezet ugyanannyi időt kapjon politikai reklám közzétételére, valamint a reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében folyamatosan változtatni kell annak érdekében, hogy az egyes pártok reklámjai hasonló közönségarány mellett kerülhessenek közzétételre.

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a médiaszolgáltatók megállapodjanak az egyes jelölő szervezetekkel, független jelöltekkel a politikai reklámok közzétételével kapcsolatban általunk biztosított feltételek tekintetében?

Válasz: Igen. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes jelöltekkel és jelölő szervezetekkel kötött megállapodások egyenlő feltételeket tartalmazzanak a politikai reklámok közzétételével kapcsolatban. Egy ilyen megállapodás megkötése minden esetben jogtiszta helyzetet eredményez, de erre vonatkozó kötelezettséget a jogszabályok nem írnak elő. Amennyiben megállapodás megkötésére nem kerül sor a médiaszolgáltató által, fokozott figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőség követelményére, különös tekintettel arra, hogy minden párt ugyanolyan (de legalábbis hasonló mértékű) időkeretben tehesse közzé az őt népszerűsítő politikai reklámokat.

Kérdés: Mennyi idővel előre kell kérnie a megrendelőnek a politikai reklám közzétételét a médiaszolgáltatótól?

Válasz: A helyi és körzeti televíziókra nézve semmiféle rendelkezést nem tartalmaznak a vonatkozó jogszabályok e tekintetben, de egy jelöltekkel és jelölő szervezetekkel esetlegesen megkötött megállapodásban rögzíteni lehet, hogy mi az az utolsó időpont, amikor a megrendelőnek a médiaszolgáltató részére át kell adnia a közzétenni kért politikai reklámokat. Irányadó lehet, hogy közszolgálati médiaszolgáltatók esetében a Ve. előírja, hogy a médiaszolgáltató akkor köteles politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai reklámot.

Kérdés: A politikai reklám időtartama a reklámidőbe beleszámít?

Válasz: Nem. A Médiatörvénynek azon rendelkezése, miszerint lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, a politikai reklámokra nem terjed ki.

Kérdés: Mennyi lehet a politikai reklám maximális időtartama?

Válasz: Erre vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak semmiféle megkötést. Egy esetleges megállapodásban rendezhető a kérdés, illetve felmerülhet az, hogy egy indokolatlanul hosszú reklám közzétételének igénye a szerkesztői szabadság befolyásolásának minősülhet. Irányadó lehet, hogy a közszolgálati médiára vonatkozóan a Ve. egyperces megkötést tartalmaz.

Kérdés: Hogyan valósul meg a politikai reklámok közzététele során a jogszabályok felügyelete?

Válasz: A Médiatörvényben foglalt törvényi előírások betartását a Médiatanács, míg a Ve.-ben meghatározott rendelkezések betartását a választási bizottságok felügyelik. A Médiatanács által alkalmazott szankciók megegyeznek a Médiatanács által egyéb jogsértés esetén alkalmazott szankciók körével. A választási bizottság ? amennyiben a hozzá beérkezett kérelemnek helyt ad ? megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől. Ezen túlmenően a bizottság kötelezheti a médiaszolgáltatót, hogy a határozata rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. Végezetül a bizottság bírságot is kiszabhat, melynek legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese, azaz jelenleg (2014-ben) 101.500x50=5.075.000,- Ft.

Kérdés: Mi a különbség a politikai reklám és a politikai hirdetés között?

Válasz: A választási eljárásra vonatkozó hatályos szabályozás újdonsága, hogy a sajtótermékekben megjelenő ?politikai hirdetést? megkülönbözteti a médiaszolgáltatásban megjelenő ?politikai reklámtól?. A politikai hirdetés tartalmát tekintve megegyezik a politikai reklámmal, illetve az esélyegyenlőség biztosításának követelménye is vonatkozik a politikai hirdetésre, viszont eltérés, hogy a politikai reklámmal ellentétben a politikai hirdetés csak ellenérték fejében tehető közzé. Megjegyzendő, hogy az ingyenesen közzétett ?politikai tartalmak? ? pl. bannerek egy honlapon ? nem minősülnek politikai hirdetésnek. Ilyen politikai tartalmakra a Ve. hatálya, illetve egyéb szabályozás nem terjed ki.

Kérdés: Mik a politikai hirdetés közzétételének feltételei?

Válasz: Sajtótermékben politikai hirdetés kizárólag akkor tehető közzé, ha az a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely a Médiatörvény szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel. A kampányidőszak fogalma a sajtótermékek vonatkozásában némileg eltér a médiaszolgáltatások tekintetében meghatározott kampányidőszak fogalmától, tekintettel arra, hogy kifejezett tilalom hiányában a szavazás napján megjelenő sajtótermékben is közölhető politikai hirdetés.

Kérdés: Politikai hirdetés esetén is fel kell tüntetni a megrendelőt?

Válasz: A közzététellel egyidejűleg nem, a politikai hirdetésekre vonatkozó speciális szabályok között ilyen rendelkezés nem szerepel. Ugyanakkor a Ve. előírja, hogy a politikai hirdetést közzétevő sajtótermék (kiadója) a szavazást követő 15 napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket az általa közzétett politikai hirdetésekről, amely során a politikai hirdetések megrendelőiről is tájékoztatást kell adni.

Kérdés: A választás napján közzé lehet tenni politikai hirdetés?

Válasz: Igen, kifejezett jogszabályi tilalom hiányában politikai hirdetés a választás napján is közzétehető.

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a jelölő szervezetek kibéreljék a stúdiót, és heti rendszerességgel választási műsorral jelentkezzenek?

Válasz: Igen, ezek a műsorok nem minősülnek politikai reklámnak. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek érvényesülésére azonban ebben az esetben is figyelemmel kell lenni.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS TÁRGYÁBAN

Kérdés: Hogyan szabályozzák a vonatkozó jogszabályok a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét?

Válasz: A kiegyensúlyozottság törvényi követelményeit a sajtószabadságról szóló törvény, valamint a Médiatörvény határozzák meg. ?A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.? ?A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát ? a műsorszámok jellegétől függően ? az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.? Azt, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el. Ennek megfelelően a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott (azaz már ?létező?) releváns álláspontokat.

Kérdés: Milyen jellegű műsorszámokat érint a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége?

Válasz: A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatásokat közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni azzal, hogy a ?tájékoztató és híreket szolgáltató? műsorszám kitételt nem lehet megszorítóan értelmezni. Azt kell vizsgálni, hogy a tájékoztatás tartalma, tárgya összefüggésben áll-e a demokratikus közvélemény igényeivel. Egy dokumentumfilm (riportfilm) tekintetében a kiegyensúlyozottság nem érvényesítendő követelmény, hiszen nem egy közéleti, politikai esemény vonatkozásában történő informálás céljával történik meg a közönség tájékoztatása, jellemzője, hogy a szerkesztő választja meg, hogy kit szólaltat meg a műsorban, milyen véleményeknek ad hangot. Egy magazinműsorban megjelenő, olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatás, amellyel kapcsolatban a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése elvárható, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. Ugyanakkor előfordulhat, hogy hírműsorszámban közzétett hír (pl. egy bulvárhír, amely nyilvánvalóan nem tartozik a ?közéleti? kérdések sorába) esetében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének nem kell teljesülnie.

Kérdés: Mely vélemények minősülnek relevánsak, és ezáltal bemutatandónak a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulásához?

Válasz: A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem úgy értelmezendő, hogy a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot, valamennyi szembenálló nézetet meg kell jelenítenie, csupán a konkrét ügyhöz, tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó véleményt, különösen annak lényegi mondanivalóját kell bemutatni. Amennyiben tehát egy álláspont a tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Relevánsnak minősülhet egy adott álláspont akkor is, ha a médiaszolgáltató által közzétett tájékoztatás nem közvetlenül valamely konkrét, a közéletben, társadalomban ?vitatott? kérdésre vonatkozik, hanem például a parlamenti pártok rendezvényein történtekről számol be. Ebben az esetben amennyiben egy párt rendezvényét nem említi, miközben a többi párt rendezvényéről beszámol, sérül a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye.

Kérdés: A releváns vélemények közül mely vélemények bemutatása feltétlenül szükséges?

Válasz: Amennyiben megállapítható, hogy egy adott vélemény releváns a közzétenni szándékozott tájékoztatás vonatkozásában, ezt követően azt a kérdést kell vizsgálnia a médiaszolgáltatónak, hogy a hiányolt álláspont, vélemény a nyilvánosságra hozott többi nézettől érdemben eltérő volt-e. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni; a kötelezettség az egyes vélemények és nem azok megfogalmazói számára biztosít a médiában való megjelenést. A vélemény eltérő jellegének vizsgálatára tehát csak abban az esetben kell 38 sort keríteni, ha az egyáltalán közvetlenül kapcsolódik a tájékoztatáshoz, tehát releváns véleménynek minősül. Az ún. beszélgetős műsorok esetén kiemelt feladat hárul a stúdióban jelen lévő műsorvezetőre abban, hogy legalább utalásszerűen adjon tájékoztatást a közönség számára az ellenvélemények létezéséről. Kérdés: Mely időpontban keletkezett vélemények esetében várható el a közzététel? Válasz: A bírósági gyakorlat alapján a médiaszolgáltatónak csak a szerkesztéskor már ismert adatok tekintetében kell eleget tennie a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a műsorszám kezdési időpontját megelőző kb. egy óránál korábban már bárki számára ismertté vált álláspontot magában hordozó nyilatkozat kapcsán vélelmezhető, hogy megfelelő idő állt rendelkezésre ? és ezáltal joggal elvárható ?, hogy a médiaszolgáltató arról tájékoztassa a közönséget.

Kérdés: Mely esetekben valósítható meg a műsorszámok sorozatában (is) a kiegyensúlyozottság?

Válasz: A kötelezettség teljesítésének megfelelő módját a műsorszámok jellege határozza meg. Egy háttér- vagy magazinműsor esetében, amelyek napi aktuális témákkal visszatérő jelleggel, hosszabb időtartamban foglalkoznak, akár a stúdióba meghívott vendégekkel együtt, a műsorvezető által irányított beszélgetés során ejtenek szót közérdeklődésre számot tartó témákról, vizsgálandó az, hogy ? amennyiben magán a műsorszámon belül a kiegyensúlyozottság nem valósult meg, ? a kötelezettségnek a médiaszolgáltató a műsorszámok sorozatában eleget tehet-e. Ezt a szabályt tehát a médiaszolgáltatók részéről a kötelezettség teljesítésének megkönnyítéseként kell értelmezni. Amennyiben a műsorvezető az adott pillanatban nem képes az eltérő vélemény bemutatására, vagy ezt elmulasztja, úgy egy későbbi műsorszámban az közzétehető, és így elkerülhető a jogsértés. Ez alapvetően kétféle módon valósulhat meg: (1) maga a médiaszolgáltató észleli, hogy a műsorban ? szándékán kívül ? megjelent kérdés kapcsán léteztek eltérő, releváns vélemények (pl. a műsorban elhangzottak által érintett személy, szervezet részéről); (2) a kiegyensúlyozott tájékoztatás vélelmezett megsértése miatt kérelem érkezik hozzá, amelyet a médiaszolgáltató alaposnak talál. Ebben az esetben a hiányolt ? vagy a médiaszolgáltató számára más módon tudomására jutott ? álláspont közzététele a jogsértés megállapítása alóli mentesülést eredményez.

Kérdés: Mely esetekben kell az egyedi műsorszámon belül érvényesülnie a kiegyensúlyozottságnak?

Válasz: A naponta, jellemzően hétvégén is jelentkező, kizárólag rövid híranyagokat és bejátszásokat tartalmazó hírműsorszám (hagyományos megnevezéssel: híradó) esetében merülhet fel az egyedi műsorszámra is vonatkozó kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség. E műsorszámok elhatárolhatók az akár ugyanúgy naponta jelentkező, és elsősorban szintén a közönség tájékoztatását célzó más műsorszámoktól (pl. magazinműsorok, háttérműsorok). A napi híradó (amely akár naponta többször, több kiadásban is megjelenhet a műsorfolyamban) jellegénél fogva olyan műsorszám, amelytől egyedi esetben is megkövetelhető a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Egyfelől, a napi híradó általában olyan aktualitásokat tartalmaz, amelyek az adott napon történtek, és amelyek egy másnapi műsorszámban már nem aktuálisak, ?érdekesek? a közönség számára, másfelől a műsorszám hagyományos szerkesztési módja szerint egy adott, bemutatott ügyről többféle álláspont megfogalmazására, megjelenítésére nyílik mód. Az adott napon történtek kiegyensúlyozott bemutatása egyszerre, egyidejűleg szükséges, mert ez szolgálja a közvélemény érdekeit, egy másik napon azonos ügyben közzétett eltérő vélemény már szükségszerűen csekélyebb eséllyel indul ?a vélemények versenyében?, mint a korábban közzétettek. Ugyanakkor, tekintettel kell lenni a közönség médiafogyasztási szokásaira is; például a közönségtől nem várható el, hogy egy adott napon több híradót ? akár egyazon médiaszolgáltató több hasonló jellegű műsorszámát ? is figyelemmel kísérjen, tehát ezen műsorszámokban közzétett tájékoztatásoknak emiatt is önmagukban kiegyensúlyozottnak kell lenniük.

Kérdés: A Választási Kézikönyv 4. oldalán található példa szerint a Médiatanács politikai reklámnak minősítette azt az MSZP által szervezett demonstrációról szóló tájékoztatást, melyben a médiaszolgáltató politikai jellegű rendezvényekről közvetített, a felszólalók a párt vezetői közül kerültek ki, és beszédeikben a kormány működésével kapcsolatos kritikát fogalmaztak meg, azt a saját programjuk bemutatásával ellensúlyozva. Ez azt jelenti, hogy a pártok által szervezett lakossági fórumokról, sajtótájékoztatóról közzétett tájékoztatás is politikai reklámnak minősül?

Válasz: Nem. Minden esetet egyedileg kell vizsgálni, különös tekintettel a műsorszám tartalmára és közzétételének módjára. Az idézett esetben nem csak annak van jelentősége, hogy egy párt népszerűsítésére alkalmas közlemény került közzétételre, hanem annak is, hogy azt reklámhoz hasonló módon tették közzé. A reklámhoz hasonló módon történő közzététel a politikai reklámnak fogalmi eleme. A közleményben foglalt tartalom azonban kizárólag tájékoztató, informáló jelleggel, kiegyensúlyozott módon, hírműsorszám vagy tájékoztató műsorszám keretei között a médiaszolgáltató saját szerkesztésében jogszerűen megjelenhetett volna.

Kérdés: Ha az előző példában idézett közlemény a televízió weboldalán kerül közzétételre, az befolyásolja a műsorszámok besorolását?

Válasz: A sajtóterméknek minősülő weboldalon megjelenő politikai tartalmak besorolását alapvetően az befolyásolja, hogy ott televíziószerű videó formájában, vagy a szöveges tartalomba ágyazva jelenik meg. Ennek részletes kifejtését a Választási Kézikönyv 11-14. oldala tartalmazza.

Kérdés: Az etikai kódexünkben meghatároztuk, hogy a képviselőjelöltek egy héten hányszor szerepelhetnek a híradóban. A Fidesz két jelöltje jelenleg is politikai tisztséget visel, így több rendezvényen jelen van, mint a többi jelölt. Lehet-e különbséget tenni az ő megszólalásaik között aszerint, hogy milyen minőségben tették ezt? Tehát képviselőjelöltként ugyanannyit szerepelnek, mint a többiek, de jelenleg betöltött tisztségüknél fogva ez akár meg is duplázódhat.

Válasz: A híradóban való megjelenés esetén nem az esélyegyenlőség, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének érvényesülését kell vizsgálni. Kiegyensúlyozott tájékoztatás esetén nem annak van jelentősége, hogy minden vélemény képviselője személy szerint adásba kerülhessen, hanem annak, hogy az általuk képviselt, és egymástól egyébként jelentősen eltérő vélemények ütköztetésre kerüljenek.

Kérdés: A képújságban megjelenő, politikai párt népszerűsítését magában foglaló műsor politikai hirdetésnek minősül?

Válasz: Nem, a képújságban politikai reklám jelenhet meg. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a képújságot a médiaszolgáltató az internetes honlapján is közzéteszi.

Kérdés: Kampányrendezvényt lehet-e ajánlani képújságban, vagy a reklámblokkban pénzért?

Válasz: A reklámblokkban egyértelműen nem, hiszen az mindenképpen politikai reklámnak minősül, így ellenszolgáltatás fejében nem tehető közzé. Ha a képújságban csupán tájékoztató jelleggel jelenik meg egy közlemény arról, hogy az adott kampányrendezvényt mikor és hol tartják ? bár eléggé határterület és kényes kérdés ? nem minősül politikai reklámnak, így az ellenszolgáltatás sem kizárt. Amennyiben azonban a közleménynek bármiféle többlettartalma van, így például kifejezetten a kampányrendezvényen való részvételre szólít fel, az már politikai reklámnak minősülhet, így az ellenszolgáltatás kizárt.

Kérdés: A médiaszolgáltató honlapjára vonatkozik-e a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye?

Válasz: Nem, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra vonatkozik. Az esélyegyenlőség követelménye viszont sajtótermékek esetén ? így a sajtóterméknek minősülő weboldalak esetén ? is érvényesül. Az esélyegyenlőség azonban egyenlő feltételek biztosítását jelenti. Ez nem sérül akkor, ha egy láthatóbb helyen megjelenő banner magasabb ellenszolgáltatásért kerül értékesítésre egy politikai párt számára, így tulajdonképpen az azt megvásárló politikai pártnak nagyobb láthatóságot biztosítunk.

Kérdés: Ki rendelheti meg a politikai hirdetést?

Válasz: Politikai reklámokhoz hasonlóan a politikai hirdetést is nyilvántartásba vett jelölő szervezet vagy független jelölt rendelheti meg.

Kérdés: Megteheti a médiaszolgáltató, hogy teljesen kiszáll a kampányból, és egyáltalán nem tesz közzé politikai reklámot?

Válasz: Igen, lényeg az egyenlő feltételek biztosítása. Ha ennek a médiaszolgáltató úgy kíván megfelelni, hogy egyik párt számára sem biztosítja a megjelenési lehetőséget, azzal nem sérti meg a vonatkozó jogszabályokat.