A Helyi Televíziók Országos Egyesülete kilencedik éve adományoz életműdíjat. A korábbi években Kuki László televíziós szakember, Kovács György, az ORTT egykori elnöke, Rónay Ferenc, az etikai bizottság elnöke, Szerencsés János, Sipos József, Márföldi István, Petzke Ferenc, Szalai Annamária és Szegedi László részesült az elismerésben.

2015-ben a Helyi Televíziók Országos Egyesülete Molnár László munkásságát ismerte el életműdíjjal. A Szentgál TV stúdióvezetője a díjat az egyesület tavaszi találkozóján vette át Széles Tamás elnöktől. A Szentgál Televízió műsorát 1992 óta láthatják a nézők, Molnár László az első pillanatoktól részt vett a szentgáli kábeltelevíziós hálózat építésében, s persze a Szentgál TV születésénél is bábáskodott segítőivel, társaival együtt.

Mesélne a pályája indulásáról és alakulásáról?

A Szentgál Televíziót üzemeltető Szentgál Kultúrájáért és Közhasznú Tájékoztatásáért Alapítványt 1992-ben hívta életre tizenhárom szentgáli magánszemély azzal a szándékkal, hogy soros kábeltelevíziós hálózatot építsen. Ha már elkészült a hálózat, felmerült a gondolat, hogy a helyi eseményeket is rögzíteni kellene, és el kellene juttatni a nézőhöz a saját helyi csatornánkon. Egy darab VHS kamerával indult a szentgáli televíziózás. A felvett műsorokat vágni sem tudtuk, nemhogy komolyabb módon szerkeszteni. Abban az időben a képújság szerkesztése volt a legfőbb tevékenységünk. A kábelhálózat tulajdonosváltáson, mi pedig technikai és minőségi váltáson estünk át. 2000-ben megérkezett az ORTT támogatásával a digitális korszak is. Ekkor szereztük be az első digitális kamerákat és vágórendszert is. Ettől az időponttól számíthatjuk igazán a Szentgál Televízió létezését.

Sokan úgy vélik, egy pár ezres lakosú községben nem lehet komoly televíziót működtetni. Erre a vélekedésre a Szentgál TV folyamatosan rácáfol. Milyen körülmények között, hányan dolgoznak a televíziónál?

Az élet számos területén bizonyítható, ha nincs egy elkötelezett és jó csapat, akkor hiába minden, semmi sem működik. Szentgálon volt, van egy ilyen jó csapat. Kell a kovász is a kenyérsütéshez. Mi minden számunkra elérhető pályázaton indulunk. Legyen az a kiírás műszaki fejlesztésre, rezsi támogatásra vagy magazin készítésre irányuló is. A korábbi helyi önkormányzati testületek, s még korábban a Veszprém Megyei Önkormányzat is jelentős támogatást nyújtottak. Meggyőződéssel hiszem, hogy az ORTT vagy a jelenlegi NMHH Médiatanácsa támogatása nélkül nem érhettünk volna erre a szintre, ahol éppen vagyunk. Nálunk ismert egy mondás, miszerint dolgozni csak pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy szabad. Én ehhez a mondáshoz tartom magam, s a kollégáimat is erre bíztatom. Munkatársaimmal együtt minden vállalásunknak igyekszünk becsületesen eleget tenni. Ha beszámolót kell küldeni a hatóságoknak, akkor azt időben megtesszük, de különben is, addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Falusi televízióként jól felszereltnek érezzük magunkat. A Mecenatúra program keretében olyan műszaki fejlesztéseket  tudtunk végrehajtani, amelyeket talán több, nagyobb televízió is irigyelhetne tőlünk. Felvételeinket HD technikával készítjük, de szívfájdalmam, hogy a médiaelosztó nem veszi át ebben a formában, a szolgáltató „csak” az analóg rendszerén hajlandó elosztani műsorunkat. Hogy ez megváltozzon, hogy bekerülhessünk a digitális platformra is, még nehéz harc lesz. De, hát folyamatos harc az életünk…. A Szentgál Televíziónak hosszú évek óta két főállású munkatársa van. (Feladataink többet kívánnának, de a pénzügyi lehetőségeink ezt engedik.) A magazinműsoraink készítésére, a számviteli kötelezettségek intézésére megbízással foglalkoztatunk egy-egy személyt.

Az anyagi források szűkösségét mivel lehet pótolni?

Ha röviden akarom ezt a kérdést megválaszolni, akkor azt mondom: ötletekkel és szorgalmas munkával! Mire gondolok? Saját magunk építettünk súgógépet, rack ládákat a digitális mixer egységeihez, a digitális hordozható mixerhez mi fejlesztettünk optikai csatlakozókat, s még sorolhatnám. Mindezek az előbb említett dolgok drága pénzen megvásárolhatóak, de mi magunk készítettük el őket, egy kicsit sem szégyellni való módon.

Milyen a televízió műsorrendje, heti hány óra saját gyártású műsort láthatnak a Szentgál TV nézői?

A közösségi médiaszolgáltatói státuszunkból adódóan hetente 4 óra saját készítésű műsort sugárzunk. Ebből az időből jelentős mennyiséget tesz ki a 9 éve jelentkező Táj-Kép Magazin, amely a TV ÁLLANDÓ pályázat keretében készül. A kötelező 35 perc helyett sokszor eléri a műsoridő a 40, de akár az 50 percet is. Talán ez a magazin a legsikeresebb a műsoraink közül. Mivel ez a magazin megjelenik az Interneten is, kaptunk már elismerő visszajelzést az amerikai kontinensről is.

A Helyi Televíziók Országos Egyesületének életműdíjával a szakmai pályafutásán kívül azt a lelkesedést is elismerték, hogy aktívan vesz részt az egyesület, a helyi televíziós közösség életében. Ön szerint a „kicsiknek” is van beleszólásuk az egyesület működésére, az elnökség döntéseire?

Köszönöm az előterjesztőknek és az elnökségnek az ’Életműdíj’ elismerést. Őszintén mondom, nem számítottam rá. Nem is tudom, hogy mivel sikerült felhívnom a figyelmet magamra, hiszen én csak teszem a dolgom, az életemben és a munkámban semmi extra nincsen. Való igaz azonban, hogy a véleményemet nem szoktam elhallgatni, legfeljebb nem mindig a megfelelő stílusban adom elő. Mentségemül szolgáljon, hogy a véleménynyilvánításom mindig őszinte, semmi mesterkélt nincs benne. A HTOE életében rendszeresen részt veszek, a közgyűléseket látogatom, s nem csak azért mert az évi egyszeri megjelenés kötelező, hanem azért is, mert a személyes kapcsolatok építésére, a technikai tapasztalatok átadására kiváló terepnek tartom. Örülök annak, hogy egy olyan egyesületnek lehetek, lehetünk a tagja, ahol nem a nagyok diktálnak, a kicsik pedig végrehajtják a nagyok akaratát, hanem itt az akarat is közös. Az elnökség jól képviseli az egyesület tagjainak érdekeit, olyan tagokat delegál a különböző testületekbe, akik rendkívül lelkiismeretesen végzik munkájukat.

Hogyan látja a helyi televíziózás, ezen belül a Szentgál TV jövőjét? 

Mint korábban említettem, mi 2000 óta vagyunk „rendes” televízió. Ezt tekintem a hőskornak. Ekkor a műszaki pályázat támogatottsága 100 százalékos intenzitású volt (régi szép idők…). Az utóbbi években – érthető módon – nagyon megszigorodtak a pályázati feltételek. Sok a fóka, kevés a hal. A helyi televíziók azon részére, amelyek nem önkormányzati fenntartásúak, nehéz idők várnak. Az ilyen kis televíziók fenntartása elképzelhetetlen a Mecenatúra sikeres pályázatai nélkül. A törvényalkotóknak és a pályáztató szervezeteknek el kell dönteniük, hogy a helyi televíziók milyen szerepet vállalhatnak, vállaljanak a magyar kultúra megőrzésében, a lokális tájékoztatás biztosításában. Ha ez a döntés megtörténik, és az számunkra kedvező lesz, akkor megmarad a magyarországi helyi televíziózás. Ha nem, akkor nincs sokkal tovább. Tartalékainkat lassan feléljük, de ennek ellenére bizonyítjuk napról napra, hogy szükség van ránk. Adja Isten, hogy jól tudjuk bizonyítani szükségességünket, mert igény, az van a helyi televíziózásra.

Ha nem televíziózik (már ha egyátalán van ilyen), mivel tölti legszívesebben az idejét?

Van egy másfél éves gyönyörű unokám, Máté. Vele töltöm a legtöbb szabadidőm, már ha nálunk van. Ő a szemünk fénye, ő tölti be az első helyet a családban, a televízió eggyel hátrább szorult, már „csak” ő utána következik.

A Szentgál TV honlapja a szentgaltv.hu címen érhető el, a televízió Táj-Kép Magazin című műsorai pedig itt nézhetők meg az interneten.